Tot illusztrátori oldaláról még úgyis kevés szó esett, Rómában pedig van egy-két ehhez kapcsolódó képi, történeti adalék.
Kezdjük mindjárt egy kicsit távolabbról. Van Rómában egy tér: Piazza Pasquino. Nevét arról a hellenisztikus márvány szobortorzóról kapta, amit Caraffa nápolyi kardinális 1501-ben a Palazzo Braschi (ma Orsini palota) oldalán felállíttatott. A szobor valójában egy 2 figurából álló szoborcsoport a Kr.e. III. századból: Menelaosz spártai királyt ábrázolja Patroklosz holttestét karjában tartva.
A szobor római változata Firenzében látható:
A Pasquino szoborcsoport a "beszélő szoborként" híresült el, lévén, hogy Róma polgárai szatírikus verseket, irónikus poémákat helyeztek el a torzó talapzatán. Olaszországban éppen ezért az ilyen hangvételű verseket pasquinátáknak hívják, és a plintosz tanúbizonysága szerint ezt a szokásukat a mai napig űzik:
Az 1500-as évek elején élt Rómában egy fiatal költő: Pietro Aretino.Agostino Chigi bankárnál lakott, majd a pápai udvarba került. Már fiatalon komoly hírnévre tett szert szatíráival és gúnyverseivel, amelyeket a hagyományoknak megfelelően a Pasquino szoborcsoportra függesztett fel. Aretino 1527-ben Velencébe költözött, ahol haláláig pompás palotában élt szoros kapcsolatban kora nagy művészeivel, Tiziano Vecellioval, Sebastiano di Piombóval.
Tiziano több festményen is megörökítette a kor híres publicistáját.
De hogy kerül Amerigo Tot a képbe? Nem messze a Via Marguttától, Tot otthonától található a Pasquino beszélő szoborcsoport párja: a Babuino. 1957-ben helyezték vissza a Via Babuinora, és gyakorlatilag ugyanazt a szerepet töltötte be, mint a Pasquino. 
Talán ettől a szobortól ihletve Tot 1965-ben illusztrációkat (13) készít Pietro Aretino erotikus verseihez. A grafikai sorozatot tanulmányrajzok előzték meg. Ezek ma a fehérvárcsurgói hagyatékban találhatók.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése